Europában minden bálnak hosszú története és tradiciója van. Az elsõ bálokat a királyi udvarokban rendezték. A bécsi Hofburg (császári palota) sok udvari bálnak adott otthont, csakúgy mint Versailles. Késõbb, ahogy a polgárság megerõsödött, a bálok is áttevõdtek a városokba. E települések legszebb és legnagyobb épületei az operaházak voltak, ezért ott rendezték a nagy bálokat. Magyarországon két évvel az Operaház elkészülte után, 1886-ban tartották az elsõ bált.

A Szent István Egylet tevékenysége, amely kezdetben az elsõ bálokat rendezte a Római Katolikus Egyházzal karöltve, 1772-ig vezethetõ vissza. Célja kizárólag karitatív jellegû anyagi segítség nyújtás, beteglátogatás, valamint nyaraltatási akciók szervezése.
Az elmúlt években kimagasló és egyedülálló rangot szerzett magának a montreáli magyar közösség által szervezett Szent-István Bál.

E rendezvény rangját emelte, hogy a Bálon megjelentek a politikai élet kimagasló egyéniségei, rangos multinacionális cégek vezetõi, tulajdonosai. Az évek során, a külsõségeket tekintve, a Bál szinte mindenben megváltozott.

Vendégeink nem hintón, hanem taxin érkeznek, nem fáklyákkal világítunk, hanem elektromos lámpákkal, és a hagyományos keringõ, polka és cigányzene mellett ma már modernebb zenére is táncolhatunk. A hagyományokat megõrizve a nyitó tánc a palotás.
Az elsõ bálozók táncolják az elsõ keringõt, miután bemutatkoztak a bál fõvédnökének.

Szebbnél szebb ruháik suhognak a táncparketten. Olyan esemény ez, amelyen mindenki
szeretne részt venni. Az évek során a Szent-István Bál az egyik legkimagaslóbb társadalmi eseménnyé vált Montreálban.